Egy 2014. évi OECD felmérés szerint Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi gyógyszerkiadás a bevételek csaknem 4 százalékát teszi ki. Ennél magasabb arányt csak Chilében, Mexikóban és Dél-Koreában és Portugáliában mértek. A lista másik végén Franciaország, az Egyesült Királyság, Törökország és Hollandia található 1,5-1,5 százalékos aránnyal.
A statisztikák szerint évente átlagosan 7,3 millió magyar ember vált ki gyógyszert, közülük 3,3 millióan rendszeresen, ami azt jelenti, hogy Magyarországon minden harmadik ember rendszeres gyógyszerfogyasztó. Az orvosok szerint is évről évre nő a gyógyszerfogyasztás. A prímet a gyógyszerfogyasztásban a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a mozgásszervi betegségek viszik.
Mennyit költünk gyógyszerre?
Míg 2018-ban a KSH adatai alapján egy magyar ember -és ebben az újszülöttek is benne vannak-, átlag havi 3500 forintot költött gyógyszerekre és egészségmegőrzésre, addig a Cofidis Hitel Monitor 2020. augusztusi egészségügyi felmérése szerint ez az összeg az elmúlt 2 évben több mint négyszeresére, azaz 15 ezer forintra emelkedhetett, amiben komoly szerepe volt a koronavírus járványnak is. Jelentősen megnőtt a fertőtlenítők, a védőmaszkok, étrendkiegészítők, vitaminok vásárlása.
Gyógyszerszedési szokásaink
Általános tapasztalatom az, hogy a hozzám forduló emberek zöme nem a felírtak szerint szedi a gyógyszereit, hanem önkényesen dozírozza azokat a saját elképzelése szerint. Ennek hátterében az áll, hogy túl soknak tartják az orvos által felírt gyógyszer mennyiségét és a szervezetük védelme érdekében csökkentik annak mennyiségét.
Sajnos az esetek zömében erről a kezelő orvos mit sem sejt, és amikor azt látja, hogy a páciens betegsége nem javul semmit a felírt gyógyszerek mellett sem, vagy megemeli a gyógyszerek dózisát vagy újabb, erősebb gyógyszereket rendel a betegnek. Ez pedig hosszú távon egyáltalán nem szervezet kímélő, tehát pont az ellenkezőjét érhetjük el annak, amit szerettünk volna. Vagyis kevesebb gyógyszert, kémiai anyagot szerettünk volna bevinni a szervezetünkbe, ehelyett vagy többet kell szednünk vagy erősebb hatóanyagút.
Ez azért aggasztó, mert a kor előre haladtával egyre többféle betegséggel kell számolnunk, azaz szinte biztos, hogy a szedett gyógyszereink száma fokozatosan emelkedni fog. A jelenlegi egészségügyi gyakorlat szerint egy-egy orvos csak a saját szakterületével kapcsolatos problémára fókuszál és a gyógyszerezést is ennek megfelelően állítja össze, vagyis egy beteget több orvos is kezel párhuzamosan.
Gyakorlatilag nincs olyan orvos, aki az összes problémánkat ismerné és a felírt gyógyszereinket felülvizsgálná a gyógyszerek kölcsönhatása szempontjából is.
Veszélyes gyógyszerkölcsönhatások
A fentiek szerint tehát főként az idősebb korosztályra jellemző, hogy párhuzamosan több készítményt szednek, általában 5-8, de nem ritka a 12-16 féle gyógyszer alkalmazása sem. Ezekben az esetekben azonban többszörösére emelkedik a nem kívánatos gyógyszerkölcsönhatások, mellékhatások, ellenjavallatok lehetősége, amit most ténylegesen senki nem koordinál.
Hol ezt a gyógyszert váltjuk ki, hol amazt, az egyiket ebben a patikában a másikat abban. Valójában a gyógyszerészek sem kapnak reális képet gyógyszerfogyasztásunkról és sajnos nem is érdekeltek a felesleges vagy összeférhetetlen készítmények kiszűrésében. Ráadásul egy készítmény alkalmazási előirata akár 50-60 oldal is lehet, egyszerűen egyetlen szakembertől sem várható el ezek teljeskörű ismerete. Jelenleg nem finanszírozott terület a gyógyszerek időigényes és nagy szakértelmet kívánó koordinációja.
Gondoltad volna?
Emiatt hozták nyilvánosságra a hatóságok azokat az adatokat, melyek szerint ”az Európai Unióban évente közel 200.000 ember halála hozható összefüggésbe gyógyszermellékhatásokkal. Az Unióban az 5. leggyakoribb kórházi halálozási ok a gyógyszermellékhatásra vezethető vissza”.
Gyakori gyógyszerelési hibáink
- Nem olvassuk el a betegtájékoztatót, nem tájékozódunk.
- Bizonyos készítményeket egyáltalán nem szedünk be az orvos megkérdezése nélkül.
- Önkényesen megváltoztatjuk a felírt gyógyszerek szedésének gyakoriságát vagy mennyiségét.
- „Ami nem fáj, arra nem kell szedni a gyógyszert” téves hiedelem.
- A folyadékfogyasztás elégtelensége, ami növeli a mellékhatások valószínűségét.
- Jelentős mennyiségű recept nélküli gyógyszervásárlás szakember megkérdezése nélkül.
- Étrendkiegészítők, gyógyteák kontrollálatlan együttszedése.
- Interneten rendelt ismeretlen származású és/vagy összetételű csodaszerek vásárlása.
Kívánatos lenne, ha a beteg és az orvos közötti kapcsolat lehetővé tenné a szorosabb együttműködést, így sokkal reálisabb képet kaphatna a kezelő orvos is a beteg állapotáról, beállítottságáról, félelmeiről és lehetőségeiről.
Hivatkozások:
https://kapos.hu/hirek/kis_szines/2014-03-06/gyogyszerfuggok_orszaga_vagyunk.html
https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/fertozo_betegsegek/cikkek/mennyi_penzt_koltunk_gyogyszerekre/20210111142357
http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/gyogyszerartalomtar_2
